Köténykötéssel akcióztak a szabadkőművesek

A világ jobbítását a XXI. század etikai kérdéseinek megvitatásával célzó latin irányú szabadkőművesség vezető magyarországi páholya százéves lett. A Martinovics páholy az egykori tag, Ady Endre belvárosi szobrára kötettett szabadkőműves-kötényt a nagy ünnep alkalmából. A Nagyoriens nagymestere, Nacsády András arról beszélt, min rágódik a XXI. század küszöbén a harmincéves átlagéletkort jócskán meghaladó tagság.

A világ mozgatóinak tartott szabadkőművesség legrégebben működő magyarországi páholya egy földszinti lakásban székel az Újlipótvárosban. Nincsenek már tehetős pártolóik?

Fotó: Huszti István

Mi egy magát tagdíjakból fenntartó egyesület vagyunk, nem kapunk semmiféle állami támogatást, nem úgy, mint az egyházak. Az egyszázalékos támogatásokból és a tagdíjakból próbáljuk fenntartani magunkat. Az újjáalakuláskor, 1992-ben kaptunk nemzetközi támogatást is, de ebből csak annyira futotta, hogy meg tudtunk venni egy ingatlant. Egyébként, ha mi lennénk a világ mozgatói, nem így nézne ki a világ, ahogy most kinéz.

Elég indirekt cáfolat. Ezzel valószínűleg nem győzi meg az összeesküvéselmélet-hívőket.

Egy szabadkőműves-páholy nem más, mint szellemi műhely. Ez a szellemi műhely elméleti megközelítéssel tárgyalja meg a nagy közéleti kérdéseket, ezekre próbálja felhívni a közvélemény figyelmét. Közénk minden párt támogatója beléphet, kivéve persze a szélsőségeseket. Ők úgysem osztják a szabadkőművesség vallotta nézeteket, a teljes lelkiismereti szabadságot, az abszolút vallási és etnikai toleranciát és a progresszív polgári értékeket.

A közélet és politika napi eseményeire tudnak befolyást gyakorolni?

Nacsády András

Semmilyen befolyásunk sincs. Vannak közöttünk, akik politizálnak, de aktív politikussal én nem találkoztam. A nyilvános előadásokkal igyekszünk felhívni a figyelmet az etikátlanná vált világra, ami nemcsak Kelet-Közép-Európa országainak, a rendszerváltást megélt társadalmaknak a jellemzője, hanem kortünet. A szabadkőművesség tulajdonképp egy önképzőkör, ahol önmagunk csiszolását tekintjük az egész világ jobbítására tett kísérletnek. A konkrét tevékenység pedig az, hogy a szabadkőműves előadásokat hallgat, szervez, tart, és ezzel igyekszik befolyásolni környezetét is.

Mostanában milyen előadások népszerűek szabadkőműves-körökben?

Elsősorban etikai kérdésekről beszélünk. Téma lehet a genetikai manipulációktól kezdve az eutanáziáig minden.

A konkrét események vizsgálata helyett filozófiai megközelítésben?

Filozófiai megközelítésben, igen, mert a konkrét napi politika nem lehet a találkozók tárgya.

Tilos?

Kizárt. Pontosan azért, mert abszolút türelmességgel vagyunk egymás iránt, függetlenül attól, ki hova szavaz, milyen politikai elveket kedvel. Ezért nem lehet napi politika előadás tárgya.

Még olyan fontos témákkal, mint a kormányválság vagy az öszödi beszéd sem tettek kivételt?

Nem.

Miért kötöttek szabadkőműves-kötényt a belvárosi Ady-szoborra?

A Martinovics páholy a múlt héten ünnepelte a 100 éves jubileumát, ennek örömére vagy emlékére gondoltuk, hogy Adyval hívjuk fel az eseményre a figyelmet, aki tagja volt a páholynak. De rajta kívül emlékezhettünk volna Csáth Gézával vagy Kosztolányi Dezsővel is, ők is tagok voltak. De a tér másik felén, Liszt Ferenc derekára is köthettük volna kötényt, ő is szabadkőműves volt ugyanis. De a szervezetünk második nagymesterét is említhetném, Jászi Oszkárt, az ő polgári liberális elvei nélkül ma talán nem beszélhetnénk demokratikus Magyarországról.

Hány tagja van a szervezetnek jelenleg?

A Magyarországi Nagyoriens 150 tagot számlál. 1992 óta ötszáz új tagot avattunk. A tagság átlagéletkora bőven harminc fölött van. Kell egy bizonyos érettség ahhoz, hogy valaki csatlakozzon. Az érdeklődő fiatalok többsége bizonyos illúzióval jön közénk, azt hiszik, hogy itt Mozarttal vagy Voltaire-rel találkoznak majd. A mi páholyunk tagjai egyébként havi rendszerességgel ülnek össze.

Mennyit kell fizetni egy rendes tagnak?

Az éves tagdíj nálunk 15 ezer forint. Összehasonlításul a francia Nagypáholyban, ha jól tudom, 400 euró évente.

A 15 ezer forint ellenében nyilván még senki sem kapja meg a páholytagságot. Milyen vizsgákon kell átesnie a jelentkezőknek?

A szabadkőművesség nem toboroz, minket megkeresnek és megtalálnak. A keresőkkel elég hosszú ankétok történnek, hogy megtudjuk kicsoda, és miért akar belépni. Ha a társaság titkos szavazással, abszolút többséggel elfogadta a jelöltet, akkor avatási szertartáson kell átesnie.

Milyen okok miatt eshet ki valaki a rostán?

A szélsőséges gondolkodásúakat nem szeretnénk beengedni a sorainkba, de az is kizáró ok lehet, ha valaki büntetett előéletű.

Ezt ellenőrzik is?

Persze. Kérdés alapján is ellenőrizzünk, de bármikor kérhetünk erkölcsi bizonyítványt. Nyugat-Európában ez egyébként is kötelező.

A köténykötési akcióval a szabadkőművesek pr-ján is változtatni akarnak? A hagyomány a titokzatosság és a titkolózás, a város közepére tervezett akció viszont happeningszerű figyelemfelhívás volt.

Mi már régóta próbáljuk eloszlatni a szabadkőműveseket körülvevő előítéleteket, és megszabadulni a buta leleplezésektől.

A nemzetközi szervezeti kapcsolatok működnek? Említette, hogy külföldről kaptak pénzt az ingatlanvásárláshoz.

Franciaországból kaptuk a támogatást, főként azért, mert a Martinovics páholy, amelyet 1950-ben betiltott egy Kádár János nevű ember, 1956-ban Párizsban alakult újjá a régi, még háborús időszakból ottmaradtakból, majd a forradalom emigránsaiból. Az alakulás fontos célja volt, hogy megőrizze a páholy jogfolytonosságát.

Kapnak külföldről instrukciókat is?

A szabadkőművesség nemzetközi szerveződés, de nem úgy, mint a katolikus egyház. Itt nincs Vatikán, nincs olyan szervezeti egység, amely megmondja a többinek, hogy mit csináljanak. És ezzel cáfolunk mindenféle összeesküvés-elméletet, amelyek erre a gondolatmenetre alapulnak. Két nagy irányzat létezik a szabadkőművességben, az egyik az angolszász, a másik, a latin, vagy mondhatnánk, francia. Az angolszász vonulatban kötelező az istenhit, nálunk viszont mindenkinek joga a lelkiismereti szabadság.

A szabadkőművesség nagy témái a rabszolgaság eltörlése, a szociális biztonság vagy a demokratikus berendezkedés többé-kevésbé megvalósultak már, milyen célokat tűznek maguk elé a XXI. században?

Az etikai kérdések, amelyek nem kapcsolódnak vallásokhoz és pártok nézeteihez fontos témák ma is. Az amorálissá vált világban az egyetemes törvények értelmezése.

Mik a legfőbb elméleti kihívások a szabadkőművesek számára? A géntechnológiát már mondta.

A tagok között vannak orvosok, kutatók, de például jogászok, sőt akár internetguruk is. Az internet például az egyik terület, amely felvethet olyan érdekes etikai kérdéseket, amelyek vita tárgyát képezhetik egy-egy előadás után. Ebből a vitából a jegyzőkönyv alapján alakul ki az úgynevezett munka, amelyet szeretnénk a nyilvánosságnak is megmutatni. De ez megint csupán pénz kérdése. Nyugat-Európában, például Franciaországban, minden nagyobb könyvesboltban ott állnak a szabadkőművességgel foglakozó könyvek, és azok a kiadványok, amelyek az általunk is tárgyalt kérdéseket tartalmazzák már letisztult, kinyomtatható formában. Televízió-, rádióműsoraik vannak. Mi itt még nem tartunk.

Spirk József – [email protected] | 2008. május 26., hétfő 17:59