Kérdések és válaszok

1. MI A SZABADKŐMŰVESSÉG LÉNYEGE?

A szabadkőművesek közössége olyan társaság, amelybe beavatás (iniciáció) útján lépnek be a tagok, amely elsősorban szimbólumokban fogalmazza meg azt, amit tanít, az igazság keresésén munkálkodik, célja tagjainak erkölcsi és szellemi tökéletesítése.
Progresszív (haladó szellemű) filozófiai és filantróp intézmény, amely egyben univerzális, mert a tolerancia és a szolidaritás elvét követi, valamint a “szabadság, egyenlőség, testvériség” hármas ideálját.

2. MILYEN IRÁNYZATAI VANNAK A SZABADKŐMŰVESSÉGNEK?

Két fő irányzat létezik.

Az angolszász irányzat a legelterjedtebb a világon. Neve onnan származik, hogy Nagy-Britanniában és azokban az országokban, ahol az angol befolyás meghatározó volt, szinte kizárólagos a jelenléte. Általában követelménye, hogy tagjai higgyenek istenben vagy egy felsőbb, nem földi erőben, amelyet a Világegyetem Nagy Építőmesterének hívnak.

A másik irányzat, amelyet latin irányzatnak hívnak, Nyugat-Európában terjedt el. Hangsúlyozza, hogy liberális beállítottságú és nem dogmatikus (nem lefektetett, betanulandó tanításokra épülő). Soraiba fogadja az istenhívőket, az agnosztikusokat (akik nem hívők, de nem állítják azt sem, hogy isten nem létezik, és nem hiszik, hogy az objektív világ teljesen megismerhető) és az ateistákat (akik tagadják isten létezését) is. A teljes lelkiismereti szabadságot hirdeti, ide értve a szellemi szabadságot. Tagjai számára a Világegyetem Nagy Építőmestere egy szimbólum, amelyet mindenki a maga számára leginkább megfelelő módon értelmez.

3. MI A SZABADKŐMŰVES REND?

Több szabadkőműves páholyt vagy csoportosulást tömörítő, meghatározott szervezeti felépítésű föderatív egység. Minden rend élén végrehajtó bizottság áll, amelynek feje egy megválasztott elnök, a nagymester. Vannak férfi, női és vegyes szabadkőműves rendek.  Magyarországon mind a három féle páholy működik.

4. MI A SZABADKŐMŰVESSÉG CÉLJA ÉS FILOZÓFIÁJA

a) A szabadkőműves saját szellemi és erkölcsi tökéletesítésén munkálkodik. A szellemi munkálkodás célja számára nem az, hogy a tudás birtoklása megelégedettséggel töltse el, hanem az, hogy jobban megértse a körülötte élő embereket és a világot, amelyben él. Így a társadalmi haladás érdekében dolgozik és hozzájárul az emberiség templomának, azaz egy jobb, igazságosabb és testvériesebb világnak az építéséhez.

b) A szabadkőműves nem egy abszolút érvényű és végleges igazságot keres, nem is egy kinyilatkoztatást. Inkább az igazság mozaikköveit gyűjti össze és rendszerezi, és tudatában van annak, hogy ez a munka soha nem érhet véget.

5. HOGYAN TÖKÉLETESÍTI MAGÁT A SZABADKŐMŰVES?

Függetlenül a társadalomban elfoglalt helyétől, a szabadkőműves állandóan szellemi munkát végez, ami azt jelenti, hogy folyamatosan képzi magát. Ugyanakkor a mások tudása és tapasztalata révén is gazdagodik a páholyban folyó közös munkák során.

Erkölcsi fejlődésének alapja a szabadkőművesség híres hármas jelszava, a Szabadság — Egyenlőség — Testvériség,
amelyet a Tolerancia egészít ki.

6. HOVÁ NYÚLIK VISSZA A SZABADKŐMŰVESSÉG EREDETE?

A középkorba, amikor Angliában az operatív, azaz építéssel foglalkozó kőművesek hierarchikus, mesterekből és inasokból álló közösségekbe tömörültek. A páholy elnevezés a XIII. században jelent meg először: itt volt a műhely, ahol a munkához átöltöztek, letették a szerszámokat és megbeszélték, megtervezték a munkát. Idővel az írástudók szabályokat fogalmaztak meg, ahogyan azt más céhekben is tették. A szabályokban a geometria és a kőművesség „titkaira” hivatkoztak és legendákhoz kapcsolták azokat, például az Özönvíz idején a világot megmentő kőoszlopokra, amelyeket Noé fiai faragtak, vagy a bibliai történetekben fennmaradt építkezésekre, elsősorban Salamon templomára Jeruzsálemben.

Aki egy katedrális építkezésén dolgozott, egész életét ott tölthette: nem látta az alapkő letételét és nem látta meg az épület befejezését sem.

7. MI A SPEKULATÍV SZABADKŐMŰVESSÉG?

A XVIII. században a kőművesek közé más szakmák képviselői, külső emberek is kezdtek járni, akik csak a beszélgetésekben vettek részt. Együtt gondolkoztak (spekuláltak), s ez a modern, filozófiai kőművesség, a szabadkőművesség kezdete. Ekkor nyerték el a szerszámok szimbolikus jelentésüket: a körző, a vonalzó, a szögmérő, a függőón és a vízszintező, önmagunk és a világ megismerésének eszközei. Ekkor jelent meg a beavatás és az együttlétek megszabott rendje, a rítus. A gyakorlati munkától végleg elszakadt közösségek alapszabályát James Anderson lelkipásztor foglalta alkotmányba 1723-ban. Ebben fogalmazta meg, hogy a szabadkőműves egy durva, faragatlan követ munkál meg egész életében, aki ő maga.”

8. HOGYAN ÉRTELMEZI A SZABADKŐMŰVESSÉG A SZABADSÁGOT?

A szabadkőműves mindenekelőtt saját egyéniségében szabad, ami azt jelenti, hogy szabadon gondolkodik és cselekszik. A szabadkőművesség nem kínál semmilyen problémára kész megoldásokat vagy dogmaként értelmezhető koncepciókat. A szabadkőműves maga keresi a megoldásokat. Szabadon vizsgálja meg a tényeket, elgondolkodik rajtuk, kételkedik, új és új kérdéseket tesz föl magának. Ezen az áron érhető el a szabadság.

9. HOGYAN ÉRTELMEZI A SZABADKŐMŰVESSÉG AZ EGYENLŐSÉGET?

A szabadkőművesek egymással egyenlőnek tekintik magukat, függetlenül attól, mely nemhez tartoznak, hol helyezkednek el a társadalmi ranglétrán, milyen tisztségük van a páholyukban vagy a rendjükön belül. A páholyon belül egyformák feladataik és jogaik.

Mindenki őszintén szólhat, biztos lehet benne, hogy figyelmesen meghallgatják és elgondolkodnak azon, amit mondott. Az egyenlőség alapja, hogy önként megszabadulunk minden előítélettől.

10. HOGYAN ÉRTELMEZI A SZABADKŐMŰVESSÉG A TESTVÉRISÉGET?

A szabadkőművesek testvérnek szólítják egymást és e különböző politikai nézetű, vallású és bőrszínű emberek valóban egy család tagjainak érzik magukat. A szellemi, erkölcsi és anyagi testvérség érzése segíti őket a tolerancia gyakorlásában is.

11. HOGYAN ÉRTELMEZI A SZABADKŐMŰVESSÉG A TOLERANCIÁT?

A tolerancia a másik embernek és az ő szabadságának a tiszteletben tartása. A tolerancia nem azonos sem a közömbösséggel, sem azzal, hogy lemondanánk a véleménynyilvánításról.

A tolerancia nem kötelez arra, hogy szó szerint vedd a másik véleményének tiszteletét. Nem tisztelheted azt, akit hamisnak tartasz vagy akit elítélsz, és akivel harcba akarsz szállni.

12. A szabadkőművesség az évszázadok során a következő erkölcsi irányelveket fogalmazta meg a maga számára:

  • Törekedjünk arra, hogy igazat mondjunk, igazságosan cselekedjünk és józanul gondolkodjunk.
  • Próbáljunk mindig, mindenhol mindennel megelégedettek lenni, ha ez nem mond ellen a tisztességnek.
  • Hallgassunk a lelkiismeretünkre, hiszen ez a mi legfőbb bíránk.
  • Ne ítéljük meg felületesen és könnyen embertársunk cselekedeteit, ne magasztaljunk egekbe, és még kevésbé szégyenítsünk meg másokat.
  • Gondoljunk mindig arra, hogy amikor meg akarunk másokat érteni, szívük mélyére kell néznünk és meg kell értenünk szándékaikat.
  • Beszéljünk úgy másokkal, ahogyan a szívünk diktálja, de józanul és okos elővigyázatossággal.
  • Örüljünk, amikor az igazság érvényesül, háborodjunk föl, ha méltánytalansággal találkozunk.
  • Viselkedjünk másokkal úgy, ahogyan szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek.
  • Olvassunk és épüljünk ezáltal, nézzünk körül és töprengjünk el a látottakon, gondolkodjunk és dolgozzunk.
  • Cselekedjünk jót pusztán azért, mert szeretjük, ami jó.
  • Aki szégyelli állapotát, az rátarti. Nem a szerep emeli föl vagy alacsonyítja le az embert, hanem az, ahogyan a szerepét betölti.
  • Szeressük a jókat, védjük a gyengéket, hatástalanítsuk a gonoszakat, senkit se gyűlöljünk.
  • Fogadjuk szívesen az idegenből jött utazót. Segítsünk neki és legyen személye szent számunkra.
  • Ne feledjük, hogy az igaz elkötelezettség a példamutatásban nyilvánul meg.
  • Ne hízelegjünk Testvéreinknek, ez árulás. Ha a Testvérünk hízeleg nekünk, tartsuk magunkat távol, nehogy erkölcsileg megrontson.
  • Kerüljük a vitákat, előzzük meg a sértéseket, kövessük mindig a józan ész útjait.
  • Ha gyermekünk van, inkább helyes elvekre, mint tetszetős viselkedésre tanítsuk.
  • Nem a “ruha”, hanem a “becsület” teszi az embert. A külső megjelenésnél fontosabbak belső értékeink.

13. MI A BEAVATÁS?

A beavatás, másképpen iniciáció a latin “initium” szóból származik, ami annyit tesz: kezdet. Az emberiség hajnala óta szokás volt beavatási szertartás során megadni vagy megkapni bizonyos tudás vagy életmód első elemeit. A beavatás egy új élet kezdete, új kötelességekkel és jogokkal.

A szabadkőműves beavatás egy rituálé, amely a páholy sajátos légkörében zajlik, hogy jobban átélhető legyen. A beavatási tanítás nem ad tételes tudásanyagot, csak azt tanítja, hogy tanuljunk, és tanuljuk meg magunkat megismerni.

14. MI A SZABADKŐMŰVESEK TITKA?

A beavatás nem titok. Pontosabban fogalmazva: a szabadkőművesség arra igyekszik ráébreszteni az újonnan érkezettet, hogy az egyetlen titok benne van: “Keress és találni fogsz”.

A beavatott számára nem nyilatkoztatnak ki vagy fednek fel sem okkult világot átalakító titkokat, sem teológiai tanítást, sem az emberre vagy a világra vonatkozó misztikus kulcsokat.

A beavatás üzenetét mindenki másképpen éli meg.

Minden szabadkőműves saját lelkiismerete fény-árnyékában éli át a szabadkőműves titkot. Azért nem fedi azt fel, mert nem tudja a saját bensőjének mélyét, személyiségének misztériumát sem felfedni, mert ehhez a szó kevés.

Ebben áll a titok, és ebben áll a nagysága is.

15. TITKOS TÁRSASÁG-E A SZABADKŐMŰVESSÉG?

A tájékozatlan emberek és a szabadkőművesség ellenségei azért beszélnek egy hírhedt szabadkőműves titokról, mert vagy nem tudnak eleget erről vagy ártani akarnak.
A szabadkőművesség nem titkos társaság, hanem zártkörű társaság, amely ősi szokások és hagyományok által meghatározott szimbolikus formák között dolgozik.
Ha egy be nem avatott jelen lenne egy összejövetelen, nem értené, mi folyik ott, nem fogná fel a szimbólumok jelentését és hamis képet alkotna a szabadkőművességről.

16. MI A SZABADKŐMŰVESI ESKÜ?

Az operatív szabadkőművesség idejében, amikor még a katedrálisépítők közössége volt, az eskü a szakma védelmét szolgálta.

Az eskü ma igen egyszerű dologra figyelmezteti a beavatottakat.

Egyrészt arra, hogy ne fedjék fel avatatlanok előtt, mi történik a páholyban.
Másrészt arra, hogy ne mondják el másokról, hogy szabadkőművesek.

A páholy tagjait illető diszkréció biztonsági célokat szolgál. A világban még mindig nagy a szabadkőművességgel szembeni intolerancia. A spanyol polgárháború és a II. világháború idején a szabadkőműveseket letartóztatták, sőt, ki is végezték pusztán azért, mert szabadkőművesek voltak. Napjainkban is előfordul, hogy ha valakiről kiderül, hogy szabadkőműves, elbocsátják.

17. MIRŐL ISMERIK FEL EGYMÁST A SZABADKŐMŰVESEK?

Mindenek előtt egy sajátos viselkedésről; arról, ahogyan a problémákat megközelítik. Ennek jeleit a külső szemlélő nem feltétlenül veszi észre. E képesség: — megfogni és megérezni a megfoghatatlant —, kizárólag a rendszeres páholymunka során sajátítható el.

Ezen kívül a szabadkőművesek valóban fel tudják ismerni egymást különböző jelek — szavak, jelek és érintések — segítségével. Ezeket azonban csak a beavatottak ismerik.

“A profán számára a szabadkőműves mindig is rejtély marad, mindaddig, amíg ő maga nem válik szabadkőművessé.” Ricaud szabadkőműves (1743)

18. AZ ÖSSZEJÖVETELEKEN CSAK BEAVATÁSI SZERTARTÁSOK VANNAK?

A beavatási szertartás a páholyélet egyik legfontosabb eseménye. Ekkor bővítik ki az új beavatottak, az új láncszemek a szabadkőművesség egyetemes testvérláncát.

A hetente vagy kéthetente összegyűlő páholyok nem avatnak minden alkalommal. A rendes munkákon előadásokat tartanak, amelyeket rendszerint vita követ.

A szabadkőműves a beavató páholyának teljes jogú tagjává válik.

Beavatása napján nemcsak a páholya, hanem az egész szabadkőműves rend befogadja.

19. MIK AZOK A MAGAS FOKOK?

A magas fokokat az úgynevezett skót rítus használja.

A név ellenére ezt a mester fokot követő harminc fokot Franciaországban vezették be a XVIII. század közepén.

A magas fokok nincsenek a többi fok fölé rendelve, hanem azt jelentik, hogy a szabadkőműves tovább lépett a keresésben, a saját személyisége feltárásában.

20. MI A SZIMBÓLUM?

A szimbólum a szavakban nehezen megfogalmazható gondolatoknak képszerű és konkrét megjelenítése. A kifejezhetetlent szimbólumokon keresztül lehet egy nagyszámú vagy meghatározott közösség számára érthetőbbé tenni. A szimbólumok kultúrtörténetileg kialakult jelentéséhez az egyéni értelmezés mindig hozzáadhat újabb jelentésrétegeket.

A szabadkőművesség számos szimbólumot használ.

21. MI A SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK JELENTÉSE?

A szimbólum maga a keresés.

Ezért lehetetlen értelmének pontos és végleges jelentését meghatározni. A szimbólumnak nincsen egyetlen magyarázata, inkább gondolkodásra késztet. Minden egyes szabadkőműves szabadon megkeresheti benne a neki legjobban megfelelő jelentést.

E különféle személyes értelmezés ellenére a szimbólumok kötik össze a szabadkőműveseket, akik eltérő módon ugyan, de azonos irányban keresik fejlődésüket.

22. HONNAN EREDNEK A SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK?

A spekulatív szabadkőművesség közvetlenül az operatív (kőfaragó, építő) szabadkőművességből ered. Természetes tehát, hogy számos szimbólumot (vonalzó, derékszög, körző, vízmérték, faragatlan kő), az építőmesterségből vett át. Mindaz, ami korábban nagyszabású művek létrehozására szolgáló szerszám volt, később a spekulatív szabadkőművesek számára az elmélkedés és önmegvalósítás szimbolikus eszközévé vált.

Megjegyzendő, hogy bizonyos szimbólumok bibliai eredetűek, hiszen a XVII. századig az operatív szabadkőművesség keresztény indíttatású volt. A legjellemzőbb bibliai példák a Hiram legenda és Salamon templomának építése.

23. MIÉRT HASZNÁLNAK A SZABADKŐMŰVESEK SZIMBÓLUMOKAT?

A szimbólumok rendszere tulajdonképpen a szabadkőművesek közös nyelve, amely lehetővé teszi, hogy a profán nyelv használata nélkül kommunikáljanak. A számtalan értelmezési lehetőség ellenére a szimbólumok egységet alkotnak. Segítségükkel a világ dolgait azonos módon közelíti meg a szabadkőműves.

Bárhol legyünk is, bármely legyen a beszélt nyelv, a szimbólumoknak köszönhetően a szabadkőműves bármely páholyban érzi, hogy olyan közösséghez tartozik, amely azonos ideált követ, azonos célért küzd és ugyanazokat az örök érvényű elveket vallja.

A szimbólumok nem ismernek határokat.

24. MIT JELENT A RITUÁLÉ ÉS A RÍTUS?

A rituálé a páholymunka tökéletes végrehajtását szolgáló forgatókönyv, amely megszabja a munka kereteit. Állandó szövegrészeket és a páholytagok viselkedését szabályozó részeket is tartalmaz.

A rítus azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a rituálé segítségével lehetővé teszik a fokozatos szabadkőművessé válást.

A francia vagy a skót rítus a szabadkőműves fokozatok meghatározott egységes rendszerét alkotja.

25. MILYEN A PÁHOLY FELÉPÍTÉSE?

A páholyt a Főmester vezeti. A legtöbb páholyban titkos szavazással választják meg egy évre és soha sem maradhat posztján három egymást követő évnél tovább.

A Főmestert legalább hét mesterből álló tanács segíti, akiket vele egyidejűleg választanak. A Főmester vezeti a páholy és a tisztségviselők tanácsának munkáját, de nincs több hatalma, mint a többieknek. Egyszerűen első az egyenlők között.

A tisztségviselők tanácsa készíti elő a páholy elé terjesztendő ügyeket, de a döntést a páholy hozza meg szabadon. Demokratikus szervezetről van tehát szó, ahol a közösség a döntés birtokosa, amelyet meghatározott időre, az általa szabadon megválasztott tisztségviselőkre ruház.

26. HOGYAN DOLGOZNAK A  PÁHOLYBAN?

Igen sokféle témát vitatnak meg: szimbolikus, filozofikus, történelmi kérdésekről tartanak előadást, aktuális problémákat vitatnak meg, kulturális, tudományos, stb. témákról számolnak be.

Egyes rendek megtiltják a páholymunkán a politikai vagy vallási témák megvitatását. Más rendek ezt megengedik, de a vitának udvariasnak kell maradnia és semmi szín alatt nem követheti szavazás. Így minden egyén véleménye tiszteletben tartható.

A legelterjedtebb forma a vélemény vagy eszmecsere, amely a rituálé által meghatározott módon zajlik. Az előadót vagy felszólalót nem lehet félbeszakítani. A jelen lévő tagok csak az előadás vége után kapnak szót.

27. LÉTEZIK-E HIERARCHIA A SZABADKŐMŰVESSÉGEN BELÜL?

A szabadkőművességen belül három szimbolikusnak nevezett fokot különböztetnek meg: vannak inasok, legények és mesterek.

E fokok nem függenek sem az életkortól, sem a tagok közötti kapcsolattól, pusztán azt a fokozatot jelzik, amelyre az egyes emberek eljutottak a mindenkitől megkövetelt öntökéletesítés terén. Minden fok egy állomás a beavatási útján.

A hierarchia csak adminisztratív.

A tisztségekre mindenkit jelölnek és választanak, a tisztségeket csak korlátozott ideig lehet betölteni. Aki ma egy páholy élén áll, holnap elfoglalja helyét a többiek között.

Kósza legendák híreivel ellentétben nem létezik “rejtőzködő vezető”, aki a “szervezet” élén állva azt irányítaná, és akinek a szabadkőművesek engedelmes szolgái lennének.

28. VALLÁS-E A SZABADKŐMŰVESSÉG?

A szótár szerint egy vallás mindig egy istenség kultuszát jelenti, ami magába foglalja rítusok, szertartások, tehát egy egész szabályrendszer hűséges követését, s ehhez tartozik egy sor kötelező tanítás vagy dogma elfogadása.

Bár a szabadkőművesség többsége elfogadja a Világegyetem Nagy Építőmesterének létezését, nem tartalmaz sem dogmákat, sem vallási jellegű szertartásokat. Filozófiáját, morális elveit nem egy eljövendő életben bekövetkező jutalmakra vagy büntetésekre építi, hanem általános humanitárius elvekre, amelyek a testvériségen és a tolerancián alapulnak. A szabadkőművesség nem korlátozza tagjai számára a gondolkodás és a vélemény teljes szabadságát. A szabadkőművesség tehát nem tekinthető vallásnak, tagjai azonban hitüknek és lelkiismereti választásuknak megfelelően szabadon követhetik bármely vallás előírásait.

29. SZEKTA-E A SZABADKŐMŰVESSÉG?

A szabadkőművesek nem követnek vakon semmilyen prófétát, gurut, vagy vezért. Mind gondolkodásukban, mind pedig cselekedeteikben szabad emberek és azok is akarnak maradni. Súlyos tévedés tehát a szabadkőművességet szektának tekinteni.

30. VALLÁSELLENES-E A SZABADKŐMŰVESSÉG?

A világ szabadkőműveseinek többsége valamely nagy világvallás követője. Nem szükségszerű azonban, hogy hívők legyenek, vagy vallásukat aktívan gyakorolják. Sok szabadkőműves ateista vagy agnosztikus. A szabadkőművesség tehát sem nem vallásellenes, sem nem valláspárti.

31. POLITIKAI CSOPORTOSULÁS-E A SZABADKŐMŰVESSÉG?

A szabadkőművesség nem politikai csoport. Tagjainak meghagyja a vélemény és a profán életben való részvétel és elköteleződés szabadságát. Az azonban éppen a filozófiai és morális elvek miatt elképzelhetetlen, hogy egy szabadkőműves valamely szélsőséges párt tagja legyen.

A szabadkőművesség nem az egyéni ambíciókat szolgálja, és védi teljes függetlenségét a különböző politikai pártoktól. Igyekszik tagjait szabad és felvilágosult emberré nevelni.

32. POLITIZÁL-E A SZABADKŐMŰVES?

A szabadkőművesek másokhoz hasonlóan érdeklődést mutatnak az egyes társadalmi problémák iránt. Ebből következően egyes páholyokban, bár nem mindegyikben, közéleti – azaz politikai – kérdések is szerepelnek a munkák napirendjén, és ilyenkor előfordulhatnak éles viták is, amelyek azonban mindig az udvariasság és tolerancia határain belül maradnak. A szabadkőművesek közpolitikai kérdésekkel igen, pártpolitikával soha nem foglalkoznak. Politikai témájú vitákban soha nincs szavazás. Előfordul, hogy egyes témák megvitatása után teljes nézetazonosság alakul ki egy páholy tagjai között, de a szabadkőművesség soha nem fogalmaz meg elvárásokat tagjaival szemben politikai tárgyú kérdésekben. Büszkék vagyunk arra, hogy a történelem során egyes nagy reformokhoz a szabadkőműves páholyokban folyó szellemi munka is hozzájárult. Ám ahhoz, hogy ezeket az elképzeléseket a széles társadalom megismerje és támogassa, ahhoz egyes a szabadkőművességnél lényegesen szélesebb társadalmi viták, a társadalom legkülönbözőbb csoportjaihoz tartozó egyének áldozatos munkája, céltudatos tevékenysége és állhatatossága szükséges. Sok országban vannak politikusok, nők és férfiak, akik szabadkőművesek is. A szabadkőművesség a társadalom mikrokozmosza, benne van a társadalom, mint cseppben a tenger. Ezért tehát nem meglepő, hogy a politikusi foglalkozás is jelen van a tagok között. 1992-ben négy szabadkőműves rendnek volt páholya Magyarországon, de a rendszerváltás utáni egyetlen kormánynak sem volt szabadkőműves tagja.

33. MI A KAPCSOLAT A SZABADKŐMŰVESSÉG ÉS A “LAIKUS” VILÁGNÉZET KÖZÖTT?

A XIX. század kezdete óta sok országban problémát jelentett az állam és az egyház összefonódása A “laikus”, vagyis civil vagy világi szervezetek azzal a céllal jöttek létre, hogy következetesen érvényesítsék azt az elvet, hogy az állam és az egyház, illetve a civil társadalom és a vallási közösség anyagilag és szervezetileg egymástól függetlenül létezzék és tevékenykedjék.

A laikus szervezetekben való részvétel természetesen nem zárja ki a szabadkőműves páholyban való munkát, hiszen céljaik sokban hasonlóak.

Ezt a kiállítást a Centre d’Action Laique (Világi Tevékenységek Központja) készítette és bocsátotta rendelkezésünkre.

34. MIÓTA LÉTEZIK SZABADKŐMŰVES-ELLENESSÉG?

Angliában, a Londoni Nagypáholy megalapításának idején (1717) a páholyok különböző kocsmákban és fogadókban tartották összejöveteleiket, a páholyok neve is e fogadók nevéből, cégéréről származott. Emiatt akkoriban sokan haspóknak és korhelynek tartották a szabadkőműveseket.

A szabadkőművesség később különösen a kontinensen ütközött rendőri elnyomásba és tiltásba, mivel a hatalom a páholyokat a fennálló politikai rezsim elleni szervezkedés titkos színtereinek gyanította. A szabadkőműves ellenesség első igazi előfordulásai a XVIII. század közepén szabadkőműves-ellenes könyvek megjelenésével kezdődtek.

A XIX. században a szabadkőműveseket hasonlóan erőszakos hangnemben támadták, teljesen alaptalan vádak (pl. vérvád) egész sorát vonultatva fel pamfletekben és néha áltudományos könyvekben.

A képtelen vádak ellenére ezek az irományok meglehetősen nagy sikernek örvendtek, és mivel egyházi emberek nagy számban támogatták őket, sok jóindulatú ember is készpénznek vette a sok összehordott hazugságot.

35. LÉTEZIK SZABADKŐMŰVES-ELLENESSÉG A XX. SZÁZADBAN?

Európa számos országában jelentek meg szabadkőműves-ellenes folyóiratok és könyvek. Az egyik legjelentősebb szabadkőműves-ellenes iromány, a Sion bölcseinek jegyzőkönyve, amely 1903-ban jelent meg Svájcban. Ez az egyben harsányan antiszemita koholmány egy világuralomra törő titkos összeesküvés tervéről szól, és azt állítja, hogy ezt a tervet a világot irányító szabadkőműves páholyok fogják megvalósítani. A hitleri Németországban a “judeo-maszonikus” összeesküvés részét képezte a hivatalos náci propagandának.

36. MI A SZABADKŐMŰVESSÉG SORSA A TOTALITÁRIUS ÁLLAMOKBAN?

A totalitárius rendszerek soha nem tűrték a szabadkőművességet. Filozófiai és morális elvei miatt már eleve az állam, a fennálló hatalmi rendszer ellenségének tekintették.

A fasiszta diktatúrák kegyetlenül elnyomták a szabadkőművességet: Olaszországban a Duce Feketeingesei kifosztottak és felgyújtottak számos páholyt. Németországban Hitler hatalomra jutása után a páholyok kénytelenek voltak beszüntetni tevékenységüket, számos szabadkőműves koncentrációs táborba került. Spanyolországban a frankóisták ezrével végezték ki a szabadkőműveseket, csupán azért, mert e rendbe tartoztak.

Magyarországon 1919-ben a Tanácsköztársaság, 1920-ban a Horthysta hatalom tiltotta be a páholyok működését, 1948-ban pedig az újjáalakult páholyokat tiltotta ismét be a kommunista vezetés. A kommunista rezsimek hatalomra jutásuktól kezdve betiltották a szabadkőműves tevékenységet.

Egyedül Kuba képezett kivételt: José Marti, a forradalmár író és szabadkőműves iránti tiszteletből Fidel Castro nem tiltotta be a szabadkőműves páholyok tevékenységét.

A berlini fal leomlása és a rendszerváltás után több közép- és kelet-európai országban újra dolgozni kezdtek a szabadkőműves páholyok, nyugati szabadkőműves rendek segítségével.

A vallási kizárólagosságra épülő rendszerekben a szabadkőművesség csak föld alatti mozgalomként, teljes titokban működik.

37. LÉTEZIK-E MA SZABADKŐMŰVES-ELLENESSÉG?

A szabadkőműves-ellenesség ma nem létezik szervezett, hivatalos formában. Ennek ellenére ma is jelennek meg írások, könyvek a szabadkőművesség ellen. Például Stephen Knight: The Brotherhood (A testvériség) című 1983-ban megjelent könyve a szabadkőművességet az államhatalomba való észrevétlen beszivárgással gyanúsítja.
Olaszországban, a P2 páholy botránya után sajtókampányokban próbálták meg az egész szabadkőműves mozgalmat ezzel a maffiózó páhollyal azonosítani.

Brüsszelben 1986. szeptember 28-án bomba robbant a Nagyoriens egyik páholyának bejáratánál.

Szélsőjobboldali és újfasiszta politikai figurák ma is előszeretettel beszélnek nemzetközi szabadkőműves összeesküvésről.
Mindezek a jelenségek érthetővé teszik, hogy a szabadkőművesség napjainkban is csendben, diszkréten dolgozik.

38. MIÉRT LESZ VALAKI SZABADKŐMŰVES?

A legtöbb ember azért lép be a szabadkőművesek közé, mert valamilyen ideált, eszményeket keres. Azt reméli, hogy a páholyban olyan emberekre talál, akiket hasonló intellektuális törekvések vezetnek, még akkor is, ha másképpen gondolkodnak. Arra számítanak, hogy őszinte eszmecserék útján gazdagítani tudják személyiségüket. Sokan hangsúlyozzák, hogy testvéri közösségre és emberi melegségre is vágynak, ami egyre jobban hiányzik elgépiesedett és elmagányosító világunkból. Sokan kívánnak lehetőségeikhez képest hozzájárulni a társadalmi haladást szolgáló munkához.

39. HOGYAN LEHET VALAKI SZABADKŐMŰVES?

A szabadkőművesség tagja lehet bárki, aki elveit magáénak vallja. Ha egy szabadkőműves a saját környezetében találkozik olyan személlyel, akiről úgy gondolja, hogy megfelel azoknak az emberi követelményeknek, amelyek szabadkőművességre alkalmassá tesznek valakit, akkor óvatosan megpróbálja kitudakolni hajlandóságát.

Az is előfordul, hogy nem a már aktív szabadkőműves testvérek választanak ki valakit, akit felvételre érdemesnek tartanak, hanem egy felvételét kérő profán fordul általa ismert szabadkőműveshez.

Ha a jelentkezőről többszöri beszélgetés alkalmával kedvező benyomást szerez, a páholytag javasolja neki, hogy nyújtsa be jelentkezését, és felajánlja neki, hogy ajánlója lesz. Általában két ajánló kell.

A szabályosan benyújtott jelentkezést az adott páholy kijelölt mesterei megvizsgálják. Ha elfogadhatónak tartják a jelentkezést, a jelentkezőt ismerő egy vagy több szabadkőműves beszámol az illető jelleméről, erkölcsi alapállásáról, szellemi nyitottságáról, életútjáról, diszkréció-képességéről és azokról az indítékokról, amelyek jelentkezését motiválták.
Ezután a jelentkezővel a Páholy több mestere is találkozik, amiről jelentést írnak Ha a jelentkezési lapon szereplő válaszokat és a jelentéseket a páholy pozitívan ítéli meg, akkor sor kerül a jelentkező kendő alatti meghallgatására (bekötött szemmel a páholyba vezetik, ahol kérdéseket tesznek neki föl). Ennek a hagyományos módszernek nem a kereső megfélemlítése a célja, hanem az, hogy mindenfajta indiszkréció elkerülhető legyen, ha esetleg a felvételt mégis elutasítanák. Ez után a beszélgetés után a páholy mesterei még egyszer szavaznak, és ha ismét pozitív az eredmény, akkor a keresőt felavatják.

40. ÉS HA A JELENTKEZŐ NEM ISMER SZABADKŐMŰVESEKET?

Előfordul, hogy olyan emberek is érdeklődnek a szabadkőművesség iránt és szeretnék felvételüket kérni, akik nem ismernek szabadkőműveseket. Mit lehet tenni ilyenkor?

Először is érdemes minél több információt szerezni a szabadkőművességről, például ilyen témájú komoly munkákat olvasni. Majd megfelelően gondos mérlegelés után ki kell választani egy olyan szabadkőműves rendet, amely leginkább megfelel az ember igényeinek és motivációinak. Előfordulhat, hogy ilyenkor a felvételi folyamat hosszabb és komplikáltabb, de minden jelentkezést alaposan és jóindulattal megvizsgálnak.

41. MILYEN FELTÉTELEI VANNAK ANNAK, HOGY VALAKI SZABADKŐMŰVES LEHESSEN?

A legfontosabb feltétel a szabadkőművessé váláshoz az, hogy az ember becsületes és szabad legyen. De vannak más kritériumok is:

  • a jelentkezőnek 21 (egyes páholyoknál 25) évnél idősebbnek kell lennie,
  • késznek kell lennie arra, hogy időt szenteljen a páholymunkán való megjelenésre
  • képesnek kell lennie arra, hogy szellemi munkát végezzen: ehhez nem kell diplomákkal rendelkezni, elegendő a szellemi nyitottság és érdeklődés
  • rendszeresen kell tagdíjat fizetni.

42. VAN-E VÁRAKOZÁSI IDŐ?

Ha minden a szokásoknak megfelelően történik, tehát van két ajánló, az egy éves várakozás megszokott dolog.
Ha a jelentkező nem ismer szabadkőműveseket, akik ajánlhatnák, a várakozás sokkal tovább is tarthat.

A megkeresett szabadkőműves rendnek előbb találnia kell egy páholyt, amelyik hajlandó a kereső ügyével foglalkozni, és akkor annak a műhelynek több szabadkőműves mestere is találkozni és beszélgetni fog a keresővel, hogy végül eldönthessék, készek-e arra, hogy ajánlják felvételét a páholynak.

43. KI LEHET-E LÉPNI A SZABADKŐMŰVESSÉGBŐL?

Minden szabadkőműves kérheti, hogy személyes okok miatt, amelyekről nem kell számot adnia, abbahagyhassa az aktív szabadkőműves tevékenységet.

Meg kell említeni azt is, hogy bizonyos feltételek mellett arra is van lehetőség, hogy egy szabadkőműves az egyik rendből egy másikba (vagy egyik páholyból egy másikba, akár országhatárokon keresztül) átlépjen, ha ez mindkét fél beleegyezésével találkozik.

A páholy erkölcsi okokból ki is zárhat tagjai sorából szabadkőműveseket, akik ekkor azonban elvesztik szabadkőművesi minőségüket.

44. MELYEK VOLTAK A SZABADKŐMŰVESSÉG RÉSZVÉTELÉVEL MEGVALÓSÍTOTT FONTOS POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK?

Nehéz lenne pontosan meghatározni, melyek azok a politikai és társadalmi reformok, változások, amelyeket szabadkőművesek indítottak el, vagy amelyeknek kidolgozásában részt vettek. Néhány fontos reformfolyamatot azonban érdemes felsorolni:

  • az állam és az egyház szétválasztása (Franciaország)
  • a világi iskolarendszer megteremtése (Franciaország)
  • a kötelező és ingyenes elemi iskola létrehozásának kezdeményezése (Belgium)
  • az általános választójog bevezetése (Belgium)
  • brüsszeli Université Libre (az első belga világi egyetem) megalapítása 1834-ben (Belgium)
  • harc a női egyenjogúságért, azonos munkáért azonos bért (Belgium)
  • a családtervezés bevezetése (Belgium)
  • harc az abortusz megítélésének megváltoztatásáért (Belgium)
  • az amerikai függetlenség kivívásában sok szabadkőműves vett részt: Marie-Joseph de La Fayette, Benjamin Franklin, George Washington
  • Dél-Amerika geopolitikájának alakításában a XIX. században szintén sok szabadkőműves vett részt: José de San Martin Argentinában, Bernardo O’Higgins Chilében, Simon Bolivar Kolumbiában, Benito Juarez Mexikóban.

A világszerte közismert hatalmas, 93 méter magas Szabadság-szobor (A szabadság beragyogja a Világot) két francia szabadkőműves Frédéric Bartholdi (1834-1904) és Gustave Eiffel mérnök (1832-1923) munkája. 1885. augusztus 5-én New York állam szabadkőműves nagymesterének jelenlétében helyezték el a talapzat első kövét. Száz évvel később bronzplakettel emlékeztek meg az eseményről.

45. MIT TETTEK A MAGYARORSZÁGI SZABADKŐMŰVESEK A TÁRSADALOM JOBBÍTÁSÁÉRT?

  • Népoktatási Kör (1870)
  • “Szeretet” szellemi fogyatékosokat gondozó intézet (1870)
  • Háziipari egylet (1875)
  • Budapesti Rabsegélyző egylet (1874)
  • Hajléktalanok menhelye (1876, 1895-re 402 ágy)
  • Népkonyhák (1878)
  • Szünidei Gyermektelep Egyesület (1884) (szegény gyermekek nyaraltatása)
  • Nyomorék Gyermekek Otthona
  • Elmegyógyintézet (1885)
  • Melegedő szobák (1885)
  • Gyermekbarát Egyesület (1887) (nevelési tanácsadó egylet)
  • Önkéntes Mentő Egyesület (1887) (a mai mentőszolgálat őse)
  • Betegágyas nők üdülőháza (1889) (megesett lányok gyámolítása)
  • Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület
  • Országos Gyermekvédő Egyesület (1889) (elzüllés elleni segítségnyújtás)
  • Lujza Egylet (1891) (női munka közvetítése)
  • Erzsébet Népakadémia
  • Teleia Egyesület (1893) (prostitúció elleni segítségnyújtás)
  • Amphiesis Egyesület (1893) (ruhagyűjtés szegényeknek)
  • Siketnémákat gyámolító Egyesület (1895) (rehabilitáció)
  • Nép- és Munkáskaszinók (1895) (önképzőkörök és olvasókörök őse)
  • Szabad Lyceum (1894) (A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat őse)
  • Társadalomtudományi Társaság
  • Ismeretterjesztő Társaság
  • Jogvédelem a vagyontalanoknak (1895) (a jogsegélyszolgálat és az ombudsman őse)
  • A Galilei kör (1908) (szegény diákok önképző mozgalma)
  • A Világ című napilap
  • Harc az általános és titkos választójogért
  • Harc az ingyenes népoktatásért
  • Fröbel Egyesület (nő- és gyermekvédő egyesület)
  • “Ingyen kenyér, ingyen tej” szervezet
  • Cobden Szövetség