Az alkotmány klasszikus értelmében egy állam szervezetének kereteit, az állam működésének technikai, filozófiai, politikai elveit fogalmazza meg. De egy szervezet is rendelkezhet működésének technikai és filozófiai téziseit megfogalmazó chartával. Míg a nemzeti alkotmányokat ünnepélyes keretek között kihirdetik, addig Anderson alkotmánya egy titkos keretek között működő rend alaptörvénye, egy egyetemes igényű mozgalom működési és filozófiai elveinek deklarálása az adott kor keretei között.
Az Andersoni Alkotmány James Anderson skót lelkész munkája. Előzménye, hogy 1717-ben Londonban a „A Lúd és a Rostélyhoz” címzett fogadóban megalakult a Londoni Nagypáholy, mely felgyorsította a páholyok alakulásának folyamatát. 1723-ban az alkotmány megalkotásakor már több mint harminc páholy működött Londonban.
Anderson alkotmánya három részből áll:
- Az első egy történelmi legendagyűjtemény. Összefoglalja a szabadkőművesség ─ vélt, vagy valós, egészen Ádámig visszavezethető történelmi hagyományait. Az operatív hagyomány legendaszerű gyűjteményéről van szó, mely nem alkotmányszerű.
- A második rész a tulajdonképpeni alkotmány, melynek címe: A szabadkőműves kötelmei. Nem a jogai. Egy ország alkotmánya az állampolgárok jogait rögzíti. Az andersoni alkotmány azonban a kötelmekre helyezi a hangsúlyt: a szabadon választott szervezethez tartozás, a szabadon választott kötelmek önkéntes vállalására.
- Végül a harmadik rész versek és dalok gyűjteménye.
Anderson alkotmánya, szellemét tekintve, az adott korban előremutató volt. Demokratikus szervezeti hierarchiájában valós értékekre és személyes érdemre alapít minden előlépést a kőművesek között. Életkor vagy nemesi cím nem számít, csak az érdem. Ugyanakkor igencsak anakronisztikus vonása: csak tökéletes ifjú, testében minden csonkaság vagy hiba nélküli vehető fel inasnak.
Anderson alkotmánya szerint a kőműves az erkölcsi törvényeknek engedelmeskedik, és így soha nem lesz ostoba ateistává, sem vallástalan szabadgondolkodóvá. A legfőbb és alárendelt politikai hatalomról ugyancsak eredeti módon fogalmaz: A szabadkőművesnek nem lehet köze pártütéshez, vagy összeesküvéshez, lévén békés alattvaló, aki mindig is szenvedett a vérontástól, a háborútól és efféle zavaroktól, de ha egy testvér a közhatalom ellen lázadóvá lesz, ha egyéb vétek rá nem bizonyul a páholyból, ő ki nem rekesztetik, s ahhoz viszonya töretlen marad.
Ez a dokumentum több mint hatvan évvel megelőzi az amerikai alkotmányt és a francia Emberi Jogok Kiáltványát. Egységes rendszert és működési feltételeket teremtett a különböző páholyok számára. Elősegítette a páholyok számának gyarapodását is.
Sokan vallják, hogy az Andersoni Alkotmány volt az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának és az amerikai függetlenségi harccal egyidőben zajló francia forradalom alapdokumentumának (1789. Az Emberi Jogok Kiáltványa) mintája.
Az amerikai alkotmányt a Philadelpiába összehívott konvenció fogalmazta meg, és 1787-ben hirdette ki. Ratifikálása 1790-ig tartott. A Függetlenségi Nyilatkozat és az amerikai alkotmány megalkotói illetve aláírói közül szabadkőműves volt: Washington, Franklin, Livingston, Hancock és Randolph, de valószínűleg tag volt Jefferson, Sherman és Adams is.
Régi kötelmek
A régi kötelmek az Andersoni Alkotmány 2. fejezete, ám ismeretes több önálló változata, kiadása is. Úgy tartják, eredetileg az operatív kőművesek képzésének könyve volt az antik időkben. Keletkezéseik dátuma 1390 és 1714 közé tehető. Sokat közülük gótikus írással írtak, többségüket a British Museum és a Masonic Library of West Yorkshire őrzi. Több mint hat évszázad hagyományait gyűjtik egybe a modern maszonikus alkotmányozás alapjai számára. Egyben a szabadkőművesség igen régre nyúló gyökereit bizonyítják. A Régi Kötelmek beépültek az Angol Nagypáholy Alkotmányába szabálykönyveibe, igazságszolgáltatásába.
A DH a saját elvei szerint ezen változtatott….egyenlőségről vallott saját elvei szerint.