A SZABADKŐMŰVESEK legféltettebb titka

Kőműveskalapács, körző, vonalzó, mérőón – egy titkokkal övezett társaság jelképei. A több ezer éves hagyományok letéteményesei a művelődést, a felebaráti szeretet terjesztését és a jótékonyságot tűzték ki célul maguk elé, s bár tagjaik, között királyi uralkodók és államfők is előfordulnak, összejöveteleiken nem foglalkoznak aktuális politikai kérdésekkel.

1989-ben Rendületlenül címmel megjelent egy vastag antológia a magyar hazafiság válogatott verseivel, amelyet Benedek István író és orvos, felvilágosodás-kutató és tudománytörténész, lélekbúvár és publicista állított össze. A szabadkőműves író, Benedek Elek unokája, Benedek Marcell irodalomtörténész fia. A cím nem csupán Vörösmarty Mihály Szózatára utal “Rendületlenül” ezt a szót súgta társai fülébe a Rákosi-korszakban is betiltott (“elaltatott”) magyar szabadkőművesek Nagymestere, Benedek Marcell titkos örökségeként.

Benedek István annak idején nem látta biztosíthatónak a mozgalom újjáélesztését a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Antall József közeli barátja volt, lelkesedett a változásokért, de azt tartotta, nincs tíz feddhetetlen, igaz lelkű férfiú a magyar állam tízmillió lakosa között; márpedig egy páholy alapításához erre volna szükség.

Aki emlékszik a kiváló író kései írásaira, azt is tudja, dr. Benedek István igen távol állt akkoriban a baloldaltól. Ugyanakkor, aki elmélyül a mai, magukat jobboldalinak valló könyvekben és újságokban, gyakran talál utalást arra, hogy a szabadkőművesek világszerte a nemzetellenes összeesküvések pártfogói. Hogy is van ez?

A szabadkőművesség igencsak tág fogalom. Azt mindenesetre illik tudni, hogy például Kazinczy Ferenc, Aranka György (Erdélyország Kazinczyja), Kossuth Lajos vagy Ady Endre páholytag volt, őket pedig nehéz volna kirekeszteni a nemzetből. Móra Ferenc gyönyörű és igaz publicisztikai írásai a szabadkőműves irányultságú Világban jelentek meg. Ilyen értelemben a magyar szabadkőművesség nem volt nemzetietlen. Sőt. A pezsgő, polgári szellemű Nagyvárad (a “Pece-parti Párizs”) páholyát László királyról nevezték el. Annak ellenére, hogy a Szent László neve alatt tömörülő nagyváradi polgárság kicsit “el volt sózva”, ahogy Ady jegyezte meg egyszer (arra a nevezetes mondásra célozva, hogy a zsidó elem olyan szükséges összetevő egy országban, mint az ételben a só).

A szegények pártfogói

Az is bizonyos, hogy a többnyire gazdag vagy módos emberekből verbuválódó szabadkőművesség a gyakorlati életben szociális, szegénypárti volt. Ingyentej-akcióktól (ez volt a szegényeket sújtó angolkór egyik akkori gyógyszere) a kölcsönkönyvtárakig számtalan jótékony célú vállalkozásban volt “szabadkőműves pénz” 1900 táján.

A későbbi szélsőbaloldal képviselői közt is akadt páholytag – például Rákosi Mátyás. Benedek István maga hívta fel a figyelmet arra, hogy Rákosi összehasonlíthatatlanul nagyobb vérfürdőt rendezett volt kommunista társai, mint volt szabadkőműves társai között. Ennek oka természetesen épp úgy lehetett az ifjúkor iránti nosztalgia, mint az, hogy Rákosi Mátyás vagy Révai József pontosan tudta, a szabadkőművesek olyan jámbor értelmiségiek, akik semmilyen komoly veszélyt nem jelentenek a hatalom számára. “Céljuk a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása” mondja a mai Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Alkotmányának I. alaptörvénye. S azt is, hogy “az aktuálpolitikai viták tilosak a szabadkőműves összejöveteleken”.
Létezik egy szabadkőműves legendafüzér. A mese szerint a szabadkőművesség háromezer éves titkos szövetség, amelyet Salamon király alapított. Eredetileg az ő pecsétje volt az ötágú csillag. Illetve nem is igazán Salamon volt az első szabadkőműves, hanem kortársa, a jeruzsálemi Szentély szakszerű építését intéző föníciai király és “fővállalkozó”, Hirám. Hagyományát a középkori templomos lovagok folytatták, míg a francia uralkodó meg nem irigyelte kincseiket, és szét nem zúzta a rendet, a sztálini pereket előrevetítő módszerrel. A középkori katedrálisok építőinek szájhagyománya azonban őrizte a tant. A szabadság és a kőművesség összekapcsolása (freemason) a díszburkoláshoz használt, puhább kő vésővel-kalapáccsal történő faragását, szinte szobrászi megmunkálását jelenti a XIV. század óta. A középkori építész nem könyvekből, hanem az elődök tapasztalatából és a mesterek elbeszéléséből ismerte “a kő-művesség mesterségét és a geometria tudományát”.

A hagyomány letéteményesei a páholyok (loge) voltak, amelyek városról városra vándoroltak, s több nemzedéken keresztül építettek egy-egy igazi, nagy templomot. Több híres székesegyháznak – a milánóinak, a kölninek, a barcelonainak – a középkorban kezdett építését csak a XIX. században sikerült befejezni.

A fény társulata

A XVIII. század elején szabadelvű polgárok alakították meg az első modern “szabadkőműves” páholyt egy londoni fogadóban. Voltak már egy századdal korábban is elődeik, humán értelmiségiek, akik felvételüket kérték egy építészpáholyba, az egyiptomi piramisépítők és a titokzatos rózsakeresztesek utódainak vélve őket. Általában ma is tartják a régi céhek szokását: az inas, a legény és a mester a három fő fokozat. A főmester választott tisztség, az ország páholyainak vezetője a nagymester. Alighanem Jan Amos Komensky, vagyis Comenius – a modern pedagógia cseh megalapozója, aki Sárospatakon is tanított jelezte először 1641-ben, hogy a szabad Angliában (az első polgári forradalom után, az igazi újkor hajnalán) ideje volna létrehozni a Fény társulatát (Collegium Jucis), és e törekvés bújt meg a tudománypártoló angol akadémia, a Royal Society megalapítása mögött. A kollegialitást keresők továbbra is úriemberek voltak, nem kétkezi kőművesek, csak jelvényként használták a kötényt, kőműveskalapácsot, körzőt, vonalzót, mérőónt, derékszögű “vinklit”. Olyanok, mint William Stukeley, a részben valódi, részben képzelt kelta hagyományok felfedezője és népszerűsítője, orvos és régiségbúvár. A hozzá hasonló értelmiségiek formálták az inkább többé, mint kevésbé mitikus szabadkőműves hagyományt.

Némelyik ilyen tudós férfiú Salamon királynál is régebbről eredeztette a szabadkőművességet. Pálóczi Horváth Ádám, jeles írónk és népdalgyűjtőnk titkos szabadkőműves álnevén Arión 1812 táján úgy vélte, már Ádám, Noé, Ábrahám, Mózes, továbbá Prométheusz, Keresztelő Szent János és Aquinói Szent Tamás is “vakolt” egykoron. Ez a szabadkőműves tevékenység titkos neve. A titokzatos társaság frivolabb lelkületű leírói szerint az esetek többségében ezen a vakoláson kellemes vacsorát és intelligens csevegést kell érteni. Hogy lehetnek-e hölgyek a társaságban, az attól függ, mely irányzatot követik a résztvevők a sok közül? Az említett Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalosan szóba sem áll olyan társaságokkal, amelyek nem hisznek a Világegyetem Nagy Építőmesterében, a Legfelsőbb Lényben, továbbá amelyek nőket is felvesznek tagjaik közé. A “deista”, a vallások elképzelésein túlmutató Legfelsőbb Lényben való szabadkőműves hit szerint nemhogy Ádámot, de még az ótestamentumi Urat is megelőzte Valaki.
Csapongó beavatottak Amerikában, mint a szabadság és a korlátlan lehetőségek hazájában (dicséretképpen mondjuk) nagyon kevés dolog lehetetlen. Egy ír származású vidéki ügyvéd és politikus, Ignatius Donnelly ügyes írói tollal és némi humán műveltséggel 1880 táján feléleszthette és kiszínezhette az Atlantisz-legendát, megjósolhatta a világ geológiailag kódolt tűzhalálát, továbbá kétségbe vonhatta Shakespeare létezését. Ma már nehezen tűrik az olvasók az ilyen csapongást. A szabadkőművesség témakörében azonban bárki lehet “beavatott tudós”, aki átesik némi ijesztgetős szertartáson, és a számos “páholy”, “Orient” egyikének tagja lesz. Írhat, amit akar, és az általában meg is jelenik. A Hiram-kulcs (avagy a “fáraók, szabadkőművesség és Jézus titkos irattekercsei”, szerzői Christiopher Knight és Robert Lomas) egyike azon könyveknek, amelyek számos magyar polcon is megtalálhatóak. Sok köze nincs e munkáknak a régészet és művelődéstörténet tudományához, de ha valaki nem veszi egészen komolyan a téveszme- és félismeretterjesztő irodalmat, szórakoztató tud lenni egy-egy kötet.

Amolyan próbakőként az olvasó feltehet magának egy kérdést: ha valóban ilyen, bizonyító erejű adatokkal alátámasztott, titkos erőkről szóló, évezredes összefüggéseket magyarázó, természettudományos rejtélyek titkát nyitó kulcs volna a kezében, közzétenné-e egy bárki által megvásárolható könyvben?

Az igazi szabadkőművesek kerülték a fecsegést. Nem utolsósorban azért, mert a XVIII. századi hatalom még sok tekintetben középkori volt, az egyház és a nemesség tekintélyére épült. Ez volt az eredeti két “rend”, s hozzájuk kezdett felnőni a “harmadik rend”, a polgároké. Az egyháziaknak megszerzett, a nemességnek született és kivívott rangjuk biztosította a jogokat. A polgároknak úgy kellett megvásárolniuk, városlakóként, tudósként valamilyen felmutatható eredménnyel kellett biztosítaniuk jogállásukat. A hagyományos tekintély helyett az újító észre támaszkodtak, és nagy részük volt abban, hogy a ráció, az elme vizsgálódásának fénye elvezetett egy nevezetes mondáshoz. Ahhoz, hogy a valaha semmit sem jelentő “harmadik rend” nemsokára minden lesz. Ez volt az 1789-es Nagy Francia Forradalom szlogenje. Az egyenlőségről, testvériségről és szabadságról azóta kiderült, hogy e három együtt – egyelőre – megvalósíthatatlan, de az a gondolat, hogy mindenki születése folytán “ember és polgár”, ma is őrzi érvényét.

Koronás mesterek

A XVIII. században nem volt tanácsos e gondolatokkal nagyon hivalkodni. Még ott sem, ahol maga az uralkodó, például Lotharingiai Ferenc német-római császár maga is páholytag volt. Az uralkodó felesége (mint például a mi derék Mária Teréziánk, a tényleges hatalom birtokosa) ettől még üldöztethette a páholyokat. Nem is beszélve arról, hogy mennyire szembekerülhettek egymással némely tagok: Franciaországban például Marat vagy Robespierre éppúgy szabadkőműves volt, mint XVI. Lajos. Igen, ő, akit a forradalmárok lefejeztettek (mielőtt magukat küldték volna a “nyaktiló” alá). Hazai példával élve: a híres magyar szabadkőművesek névsorában ott szerepel Ady mellett Szabolcska Mihály, akit a mai olvasó leginkább Karinthy paródiájából ismer (“…fulladjon meg Ady Endre, lehetőleg máma még…”).

XVIII-XIX. századi hagyomány, hogy a titkosság része lett minden szabadkőműves megmozdulásnak és szertartásnak. nem téve rokonszenvessé a szabadkőműveseket semmilyen szigorúbb kormányzat előtt. Budapesten a szabadkőművesek Podmaniczky utcai páholyházát a jobboldali MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és az EX (Etelközi Szövetség) °. foglalta le 1919 őszén. Igaz, Friedrich István, az akkori miniszterelnök, egykori páholytag, előre megmondta a szabadkőműveseknek, mikor fognak rájuk törni a fajvédők, akik az 1918/19-es forradalmakért. majd a trianoni békéért egyaránt a szabadkőműveseket és a zsidókat tették felelőssé. Az erről szóló hajdani könyvek utánnyomásait és utánzatait ma is árulják a “jobbos” irodalmat tartó könyvesboltok.

A szabadkőművesek – elvben – nem tettek különbséget a jelentkezők vallási hovatartozása, sőt, bőrszíne szerint, és ez a XVIII-XIX. században még ritkaság volt. De sohasem volt egységes szabadkőműves világkormány, saját politika. Illetve annyiféle irány volt… Kétségtelen, hogy három kontinensen is egykori szabadkőművesek lettek a működésükkel országuk, vagy épp világrészük sorsát alakító politikusok: II. Nagy Frigyes porosz király és Giuseppe Garibaldi; Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja; Eduard Benes (aki a “bűnös nép” elméletét vallva a szabadkőműves elvekkel épp ellentétesen politizált); Simon Bolivar, a dél-amerikai függetlenség apostola; az észak-amerikai államszövetséget létrehozó Benjamin Franklin és George Washington; Harry S. Truman, az atombombát ledobó amerikai elnök… De szabadkőműves volt az atombombát elkészíttető Roosevelt elnök is. Akár a másik, száz év előtti Roosevelt. Theodore (a “Teddy-bear”-ek, a játékmackók névadója), az amerikai Nagypáholy nagymestere, aki elnökként megalapozta az amerikai világhatalmi küldetéstudatot… Ami nem egészen azonos a szabadság határokon átívelő szeretetével… A brit birodalmi gondolat hirdetője volt a cserkész BadenPouvell, az író Rudyard Kipling, a történész-politikus, de irodalmi Nobel-díjas Sir Winston Churchill – s ellenlábasuk, az indiai Ghandi úgyszintén… És hosszan lehetne folytatni az ellentétes szemléletű politikusok sorát. A szabadkőművesek legnagyobb titka az, hogy nincsenek titkaik. A polgári átalakulás végrehajtói voltak, de szerették a feudalizmus szertarásait is.

Betiltott páholyok

Elég bajuk volt abból, hogy azt hitték, és hiszik róluk: vannak titkaik! 1920. május 18-án a magyar belügyminiszter betiltotta a páholyokat. 1925-ben az olasz fasiszta párt vezetői ünnepélyesen elítéltek mindenféle szabadkőművességet (bár korábban még maga Mussolini is kérte felvételét az egyik páholyba). A spanyol Primo de Rivera diktatúrája 1928-ban szüntette meg a páholyok működését. XI. Pius pápa enciklikában szögezte le, hogy “a szabadkőművesek és szocialisták” az egyház legfőbb ellenségei. A szocialisták viszont mind az 1919-es Magyarországon, mind a 1922-es Szovjet-oroszországban úgy látták, a szabadkőművesek legalább annyira az ő ellenségeik is. Az 1933 utáni Németország titkos zsidó intézményhálózatnak látta a páholyokat, annak ellenére, hogy ezek többsége porosz nacionalista alapon állt… A németek által megszállt Franciaországban maga a párizsi Bibliothéque Nationale történész igazgatója állította össze 170 000. szabadkőművességgel gyanúsítható személy névsorát, mondván, hogy másfél évszázaddal korábbi őseik felelősek az amerikai és a francia forradalomért, a tekintélyek uralmának megbontásáért.

1949-ben a Magyar Dolgozók Pártjának Belügyminisztériuma tette rá kezét (ha nem is ..öklét”, az ÁVH-t) a Podmaniczky utcai páholyházra. Ez lett a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal. Ma nincs betiltva a mozgalom, de a páholyház ma sem páholyház.

Ki tudja miért, számos nagy muzsikus lett szabadkőműves. Így Beethoven. Berlioz, Brahms. Gershwin. Haydn. Liszt, Meyerbeer, Mozart. Paganini. Schubert, Sibelius vagy Verdi. A szabadkőművességben annyi irányzat és elvrendszer él, amennyire ezeknek az embereknek a muzsikája különbözik egymástól. Manapság elég az Internet keresőibe (a magyart is beleértve) begépelni a Masonic, Freimaurer, Magonerie vagy szabadkőműves fogalmát, már áradnak is az adatok és a szövegek, kiáltványok és szabályzatok. Akár e-maiit is küldhet nekik az. aki felvételét kéri. De, ha nem tilos, nem titkos, nincs rejtett hatalmuk… Hol a vonzerő? A világ hatmillióra becsült páholytagja közül ma talán minden tíz- vagy húszezredik szabadkőműves magyar.

Forrás: IPM – Interpress Magazon 2002. 08.